Elment a reformok pápája, aki reményt adott az egyháznak és a világnak. 

„A Kormány Őszentsége Ferenc pápa búcsúztatásának napjára a méltó megemlékezés érdekében nemzeti gyásznapot rendel el.” 

A gyásznap 2025. április 26-án, szombaton, Ferenc pápa temetésének napján lesz.

Ferenc pápa (születési neve: Jorge Mario Bergoglio) Buenos Aires-ben született 1936. december 17-én. Ő volt a katolikus egyház 266. pápája és a Vatikánvárosi Állam  vezetője. Ő volt az első pápa a jezsuita rendből, és az első, aki az amerikai kontinensről és a déli féltekéről, valamint az első, aki Európán kívül született vagy nevelkedett a 8. századi III. Gergely pápa, a szíriai származású egyházfő óta.

Bergoglio egy súlyos betegségből való felépülése után, 1958-ban csatlakozott a jezsuita rendhez. 1969-ben szentelték katolikus pappá. 1998-ban érsekké nevezték ki, majd 2001-ben II. János Pál pápa bíborossá tette. 

XVI. Benedek pápa 2013. február 28-i lemondását követően a konklávé március 13-án Bergogliót választotta utódjául, aki a Ferenc nevet választotta Assisi Szent Ferencre való hivatkozással. Közéleti szerepvállalása során alázatáról, Isten irgalmának hangsúlyozásáról, a pápai hivatal nemzetközi láthatóságának növeléséről, a szegények iránti elkötelezettségéről és a vallásközi párbeszéd támogatásáról vált ismertté. Elődeinél kevésbé formális megközelítést alkalmazott a pápai tisztségben, például a pápai lakosztály helyett a Domus Sanctae Marthae vendégházban élt.

Ferenc pápa teljes jogú tagokká tette a nőket a Római Kúria dikasztériumaiban. Úgy vélte, hogy a katolikus egyháznak nagyobb együttérzéssel kell viszonyulnia az LMBTQ-közösség tagjaihoz, és kijelentette, hogy bár az azonos nemű párok megáldása liturgikus kontextusban nem engedélyezett, egyéneket áldásban részesíteni lehet. A pápa bírálta a féktelen kapitalizmust, a fogyasztói szemléletet és a túlzott iparosodást, és a klímaváltozás elleni fellépést pápasága egyik fő célkitűzésévé tette. A halálbüntetést elítélte, és kijelentette, hogy az egyház elkötelezett annak eltörlése mellett. 

A nemzetközi diplomáciában Ferenc pápa bírálta a jobboldali populizmus térnyerését, felszólított a homoszexualitás dekriminalizálására, és támogatta a menekültek ügyét. A nyugati világot a bevándorlási szintek jelentős növelésére szólította fel. 

2022-ben bocsánatot kért az egyház szerepéért a kanadai őslakos népek kulturális népirtásában. 

2023. október 4-én elindította a szinodalitásról szóló szinódust, amelyet pápasága csúcspontjaként és a katolikus egyház második vatikáni zsinat óta legjelentősebb eseményeként tartanak számon.

 A Time magazin 2013 végén az év emberének választotta.

Ferenc pápa 2025. február 14-én került kórházba a római Gemelli-klinikára, miután hörghurut tünetei jelentkeztek nála. Az orvosi vizsgálatok során kétoldali tüdőgyulladást diagnosztizáltak, ami súlyosbodott, és – bár a kórházból még hazaengedték, és néhányszor megjelent a nyilvánosság előtt is – végül április 21-én, húsvéthétfőn, 88 éves korában elhunyt. ​

Az egyház keményebb tradicionalistái gyakran baloldalisággal, liberalizmussal, sőt, akár eretnekséggel is megvádolták. Pedig Ferenc nem tett mást, mint visszanyúlt a kereszténység szociális hagyományához, miközben egy nyitottabb, befogadóbb egyházat szeretett volna. A meghirdetett reformfolyamatok zömét nem tudta végig vinni, de a hatása, jelentősége egyelőre még így is felmérhetetlen.