Augusztus 20. Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. (Szent) István király emlékére. 

Augusztus 20-a legrégebbi nemzeti ünnepe Magyarországnak, ehhez a naphoz a történelem során több jelentés is társult. Ma Magyarország államalapításának napjaként tartják számon. Eredete Magyarország első királyára és államalapítójára, Szent Istvánra vezethető vissza, aki uralkodása alatt az országot európai keresztény országgá alakította.

Augusztus 20-át először 1092-ben ünnepelték. Szent László király ezen a napon avatta szentté István királyt, és ezzel együtt ezt a napot szent nappá nyilvánította. Míg a történelem szele elnyomta a nap nyílt megünneplését az oszmán megszállás alatt, Mária Terézia a 18. században újra bevezette. A következő évtizedekben szintén változott az ünnepnap szerepe, majd a rendszerváltás után vallási és népi hagyományaival együtt az államalapítás napjaként ünnepeljük napjainkban is.

Az Új Kenyér ünnepét is augusztus 20-án tartják: a frissen sült kenyér megáldása és felszeletelése széles körben elterjedt szertartás az országban, sőt, még a határon túl, Erdélyben is. Hagyományosan a nyár végén, a gabona betakarítása után ezen a napon sütötték meg az első kenyeret az új búzából. A kerek kenyeret a nemzeti színekben pompázó szalaggal díszítik, és az áldás is része a szertartásnak.